Bemutatkozunk

   

Homrogd története:
 
A település első írásos említése 1256-ból való, amikor homrogdi nemesekről tudósított egy korabeli oklevél, a falu nevének Humurugd alakban való leírásával. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett. Csak a XVIII. század közepén települt be újra, zömében ukrán bevándorlókkal, melynek emlékét a görög katolikus vallás és a templom is őrzi. Az első fatemplomot 1779-ben szentelték fel, amelynek művészien megmunkált, felújított ikonosztáza ma már az 1800-as évek közepén Lánczy József által építtetett új templomot díszíti.

Homrogd körjegyzőségi székhely, a Belső-Cserehát települései között központi szerepet tölt be.

 

Homrogd nevének kialakulása:

A helyi értelmezés szerint onnan származik ez a szóalak, hogy Homrogd falu alakja a főutca kanyarulatának köszönhetően homorú. 

  

 

 

Homrogd fekvése, természeti adottságai:

 

                                                                        

                                         

Homrogd a (Közép-)Csereháton, a Szikszói kistérségben, Miskolctól kb. 25, Szikszótól 13km-re a Miskolc, Szikszó, Alsóvadász, Homrogd vonalon található település. Lakosainak száma az utóbbi évtizedekben 1000 fő körül ingadozott.

A terület alapkőzete nagyrészt újabbkori üledék, savanyú kavics anyagbemosódásos barna erdőtalajokkal, illetve ennek az erdőirtások és kíméletlen szántóföldi használat következtében kialakult erodált, általában savanyú kémhatású változatai.

A település közúton közelíthető csak meg, vasútállomás legközelebb Szikszón van.